A Bloodflowers harmadik dala. Lassú, egzotikus dobokkal indít, ám aztán a torzított gitár, és a méltóságteljes dobjáték egyértelművé teszi, hogy ez a dal sem fog kilógni a Bloodflowers album hangulatából. Lassan poroszkáló, rezignált alkotás ez, a lemezre jellemző dús hangszereléssel, élvezetes szintetizátorjátékkal, ami azonban csak a dal utolsó másodperceiben "tolakszik" az előtérbe (ez a dal legemlékezetesebb része), amúgy csak megágyaz a gitárokkal kialakított hangzásnak. A refrén alatt megbújó zongora nagyon szép, és valószínűleg itt ugorhat be, hogy itt a Homesick 2000-es verzióját halljuk, több gitárral, és szenvelgő helyett inkább bölcselkedő szövegekkel. Robert filozófikus sorai  valahogy a végső megállapodást, a beérkezett végső nyugalmat és bölcsességet sugallják, és furcsa elgondolni, hogy ezek után jópár évvel még megírta a Taking Off-ot, vagy éppen a Freakshow-t... A Dream Touron ezt a dalt játszották el a legkevesebbszer (13-szor), és utána már csak a Trilogy koncerteken bukkant fel. Kevésbé jellegzetes, viszont nagyon "kellemes" dal esős őszi reggelekre. 7,5/10

----------------------------------------------------------------------------------------

The world is neither fair nor unfair
The idea is just a way for us to understand
But the world is neither fair nor unfair
So one survives
The others die
And you always want a reason why

But the world is neither just nor unjust
It's just us trying to feel that there's some sense in it
No, the world is neither just nor unjust
And though going young
So much undone
Is a tragedy for everyone

It doesn't speak a plan or any secret thing
No unseen sign or untold truth in anything...
But living on in others, in memories and dreams
Is not enough
You want everything
Another world where the sun always shines
And the birds always sing
Always sing...

The world is neither fair nor unfair
The idea is just a way for us to understand
No the world is neither fair nor unfair
So some survive
And others die
And you always want a reason why

But the world is neither just nor unjust
It's just us trying to feel that there's some sense in it
No, the world is neither just nor unjust
And though going young
So much undone
Is a tragedy for everyone

It doesn't mean there has to be a way of things
No special sense that hidden hands are pulling strings
But living on in others, in memories and dreams
Is not enough
And it never is
You always want so much more than this...

An endless sense of soul and an eternity of love
A sweet mother down below and a just father above
For living on in others, in memories and dreams

Is not enough
You want everything
Another world
Where the birds always sing
Another world
Where the sun always shines
Another world
Where nothing ever dies...

A világ nemcsak becsületes, vagy becstelen,
Az eszme csak egy mód számunkra, hogy megértsük a fogalmat,
De a világ nemcsak becsületes, vagy becstelen,
Egyesek túlélnek,
Mások meghalnak,
És az okokat mindig tudni akarod...

De a világ nem csak igazságos, vagy igazságtalan,
Csak számunkra egy próba, hogy érezzük, hogy benne értelem,
Nem, a világ nem csak igazságos, vagy igazságtalan,
És habár fiatalok vagyunk,
Sok dolog marad elvégzetlen,
Ez tragédia mindannyinknak

Ez nem egy tervet, vagy valami titkos dolgot jelent,
Nincsenek láthatatlan jelek, vagy elmondatlan igazságok, vagy ilyesmik...
De élni másokban, az emlékekben és az álmokban
Nem elég,
Te mindent akarsz,
Egy másik világot, ahol a nap mindig süt,
És mindig énekelnek a madarak
Mindig énekelnek...

A világ nemcsak becsületes, vagy becstelen,
Az eszme csak egy mód számunkra, hogy megértsük a fogalmat,
De a világ nemcsak becsületes, vagy becstelen,
Egyesek túlélnek,
Mások meghalnak,
És az okokat mindig tudni akarod...

De a világ nem csak igazságos, vagy igazságtalan,
Csak számunkra egy próba, hogy érezzük, hogy benne értelem,
Nem, a világ nem csak igazságos, vagy igazságtalan,
És habár fiatalok vagyunk,
Sok dolog marad elvégzetlen,
Ez tragédia mindannyinknak

Ez nem jelenti azt, hogy van más módja a dolgoknak
Nincs különös értelme, hogy a rejtett kezek rángatják a drótokat,
De élni másokban, az emlékekben és az álmokban
Nem elég,
És soha nem is volt,
Mindig sokkal többet akarsz ennél...

A lélek örök ítélőképessége, és a szeretet örökkévalósága,
Egy édesanya ott lent és egy apa odafent,
Élni másokban, az emlékekben és az álmokban

Nem elég,
Te mindent akarsz,
Egy másik világot,
Ahol mindig énekelnek a madarak
Egy másik világot,
Ahol a nap mindig süt,
Egy másik világot,
Ahol senki sem hal meg soha...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.