A Kiss Me Kiss Me Kiss Me album tizenhatodik száma. Két erőteljes dobhang után azonnal elsimulhatnak az idegeink, egy gyönyörű lassú dal kerekedik ki az alkotásból. A hosszas instrumentális felvezetésben elsősorban zongorát, vonósokra emlékeztető szintihangokat és hangulatos basszusokat hallhatunk. Robert a dal felénél szólal csak meg, és itt erőteljesen kiereszti a hangját, szinte üvölt ("a szélbe"), kicsit ugyanabban a hangszínben énekel, mint a Truth, Goodness, And Beauty-ban, mégis mekkora a különbség... A szöveg egy gyönyörű sóhaj arról, hogy soha nem lehetünk önmagunk, pedig néha milyen jó lenne... Az A Thousand Hours eddig egyetlen egyszer, egy los angelesi, 1987-es fellépésen csendült fel, azóta - úgy tűnik - feledésbe merült. Szépséges dal, bár ebben az időszakban már volt jópár ilyen (pl. One More Time, If Only Tonight We Could Sleep), talán ezért is került ilyen gyorsan a "süllyesztőbe". 7/10

---------------------------------------------------------------------------------------

For how much longer can I howl into this wind?
For how much longer
Can I cry like this?

A thousand wasted hours a day
Just to feel my heart for a second
A thousand hours just thrown away
Just to feel my heart for a second

For how much longer can I howl into this wind?

Milyen hosszú ideig vonyíthatok még a szélbe?
Milyen hosszú ideig
Zokoghatok még így?

Ezer elveszett óra egy nap
Csak hogy érezhessem a szívemet egy másodpercre,
Ezer éppen kidobott óra
Csak hogy érezhessem a szívemet egy másodpercre...

Milyen hosszú ideig vonyíthatok még a szélbe?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.