Waiting / Várakozás

2010.04.15. 09:00

A Mint Car kislemez egyik B oldalas dala, a Join The Dots negyedik lemezén a második dal. Akusztikus gitár hangjaival kezdődik, amelyek aztán elhallgatnak, és elindul egy középtempós, bánatos hangszerelésű alkotás. Az akusztikus gitár megmarad, ezen kívül viszont pedig Jason maszatos dobhangzása és Simon basszusa ad karaktert a kissé jellegtelen alkotásnak. Ez a dal idézi meg talán leginkább a Wish korszak briliáns B-oldalasait, ám ennek a szintnek az eléréséhez egy tisztább koncepció, vagy egy erősebb kezű dobos szükségeltetett volna. Sok-sok közömbös meghallgatás után először a refrén maradt meg számomra ebből a dalból, de igazán a középszerűségből a szövege emeli ki: Robert turnén írt, honvágytól gyötrődő, őszinte (és kissé keszekusza) képei kifejezetten átérezhetőek, szívhezszólóak. A szám hirtelen ér véget, mint oly sok más Cure-alkotás. A szöveg ellenére nehéz közepesnél sokkal jobbra értékelni az alkotást; sajnos nagyon is jól illik a Wild Mood Swings-korszak jellegtelen B oldalasai közé. 5,5/10

---------------------------------------------------------------------------------------

Tonight I’ll dream a girl called home
And wake up in tears
All on my own
With the sun coming up
And my head against stone
Balcony dressed and drawn
Tonight I’ll dream a room so far away
Frost pale blue
The colour of a perfect day
And then screw up my face
In the mirror
As I wait for the others to call

But if I don't believe in magic
And I don't believe in blood
And I don't believe in miracles
And I don't believe in love
Then how come I believe so soon
In a cherry tree girl
And a dust blue room?

Tonight I’ll dream an hour so long
Shadow soft smiles
And everyone loves me
To open my eyes
In a drag myself face undone
Hard back into the world
Tonight I’ll dream a dream I dream
Without even trying i'm flying I scream
As I practice the move
I spit at my pillow stained face
And the others all come

But if I don't believe in magic
And I don't believe in blood?
And I don't believe in miracles
And I don't believe in love
Then how come I believe it seems
In a girl called home
And a world called dreams?

Ma éjjel egy lányról fogok álmodni, akinek a neve Otthon,
És könnyek között fogok felébredni
Teljesen egyedül,
A feljövő nappal,
És a fejemet a kőerkényhez téve
Kiöltözve és kimerülve...
Ma éjjel egy nagyon távoli szobáról fogok álmodni,
Jeges halvány kék
Egy tökéletes nap színe,
És aztán vágok egy grimaszt
A tükörben
Amíg várom, hogy hívjanak a többiek...

De ha én nem hiszek a varázslatban,
És nem hiszek a vérben,
És nem hiszek a csodában,
És nem hiszek a szerelemben,
Akkor hogy hihetek ilyen gyorsan
Egy cseresznyefa-lányban,   
És egy poros, kék szobában?

Ma éjjel egy nagyon hosszú óráról fogok álmodni,
Árnyékos lágy mosolyok,
És mindenki szeret engem,
Hogy aztán kinyissam a szemeimet,
Ahogy vonszolom magam összetört arccal
Keményen vissza a világba,
Ma éjjel egy álomról fogok álmodni, amit álmodok,
Minden erőlködés nélkül repülők és üvöltök,
Ahogy gyakorlom a mozgást,
Leköpöm a párnafoltos arcomat,
És a többiek mind eljönnek...

De ha én nem hiszek a varázslatban,
És nem hiszek a vérben,
És nem hiszek a csodában,
És nem hiszek a szerelemben,
Akkor látszólag mégis hogy hihetek
Egy Otthon nevű lányban,
És egy Álmok nevű világban?

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr371893967

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása