A Japanese Whispers album ötödik száma. Egy Steve Nye által producelt dal, amely a Cure első kokettálása az elektronikus zenével. Az 1983-as álom-trilógia második darabja. Kislemezes szám, három (!) B oldalas számmal. Az erősen a New Order Blue Monday-ére emlékeztető elektronikus alapokon a szintetizátor a domináns, amely egyszer szép aláfestő dallamot játszik, másszor pedig harsogóan, vásárian játssza a dal fő motívumaként szolgáló szintiszólót. Háttérbe húzódó szépséges gitárhangzás, és "Pornographysan" belepörgetett dobok színesítik az alkotást. A szöveg egyike Robert első színes, kavarodott, erre a korszakra nagyon jellemző dalszövegeinek, a Japanese Dream-hez hasonlóan itt is álomkeretben. A dal meglehetősen nagy sikert ért el, ám a legnagyobb elismerést magától az együttestől kapta, ugyanis - a Lament mellett - már 1983-ban, a gyászos Pornography-setlist közben is játszotta a zenekar, majd utána 2000-ig (!) a koncertek állandó tagja volt; majd egy kis szusszanás után 2007-től újra... (érdekesség, hogy Magyarországon viszont csak 1989-ben hallhattuk). Ráadásul ez az a dal, amelyik a legtöbb Cure-kiadványon szerepel. Pedig hát annyira azért nem jó... 5/10

--------------------------------------------------------------------------------------

I called you after midnight
Then ran until I burst
I passed the howling woman
And stood outside your door

We walked around a lake
And woke up in the rain
And everyone turned over
Troubled in their dreams again

Visiting time is over
And so we walk away
And both play dead then cry out loud
Why we always cry this way?

I kissed you in the water
And made your dry lips sing
I saw you look
Like a Japanese baby
In an instant I remembered everything...

I called you after midnight
Then ran until my heart burst
I passed the howling woman
And stood outside your door

I kissed you in the water
And made your dry lips sing
I saw you look
Like a Japanese baby
In an instant I remembered everything...

Éjfél után hívtalak,
Aztán rohantam, amíg szét nem szakadtam,
Elfutottam egy ordító nő mellett
És megálltam az ajtód előtt

Egy tó körül sétáltunk,
És esőben ébredtünk fel
És mindenki megfordult,
Mert megint megzavartuk az álmaikat...

A látogatási idő lejárt,
Szóval továbbsétálunk
És mindketten halottat játszottunk, ahogy hangosan sírtunk,
Miért sírunk mindig így?

Megcsókoltalak a vizen
És megénekeltettem a kiszáradt ajkaidat,
Láttam, úgy néztél ki,
Mint egy japán kisbaba,
Egy pillanat alatt eszembe jutott minden...

Éjfél után hívtalak,
Aztán rohantam, amíg szét nem szakadtam,
Elfutottam egy ordító nő mellett,
És megálltam az ajtód előtt

Megcsókoltalak a vizen,
És megénekeltettem a kiszáradt ajkaidat,
Láttam, úgy néztél ki,
Mint egy japán kisbaba,
Egy pillanat alatt eszembe jutott minden...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.