Az Inbetween Days kislemez egyik B oldalas dala, a Join The Dots című B oldalasokat összegyűjtő lemez első CD-jén a huszadik szám. Robert elmondása szerint "egy buli szám akart lenni, de rosszul sikerült". A jókedvtől kicsattanó, szaggatott vonósokkal és hódító zongorahangokkal tarkított dal zenei alapja meglepően hasonlít az egy bejegyzéssel korábbi The Drowning Man-ére. Ez, és a dal túlzott rövidsége nem teszi igazán komolyan vehetővé ezt az alkotást. Robert furcsa, beteges, és mégis jókedvű szövegei még inkább fokozhatják a zavarunkat. A dal demója kétszer olyan hosszú, teljesen más a szövege (helyenként a Screw című dal szövegére hasonlít), és a vonósokat gitárok helyettesítik. Aranyos, "furi", B-oldalra való alkotás, egy kis színfolt az amúgy is színekben pompázó The Head On The Door-korszakból. 6/10

---------------------------------------------------------------------------------------

The look before I go
Is the look for you
You only have to look and it will all come true
And we can fall outside
Into the fizzy night
Or pull me down in here
You know it's all the same
I only want to see if you are happy again
Or we can roll around
And find out upside down

A few hours after this and we're apart again
Like two white checks
Like opposite poles
In a secret game
(Like nothing like these I suppose... )
I really should have known by the cut of your smile
That the answer would be simple
It still took you a while to get it out of me
I thought you'd do it easily

Just put your hands around my heart
And squeeze me until I'm dry
I never thought you'd ever start to ever ask me why...

I never saw you again

Az utolsó pillantásom rád esett
Mielőtt elmentem volna,
Csak nézned kell, és minden megvalósul,
És kizuhanhatunk
A pezsgő éjszakába,
Vagy dönts le itt,
Úgyis tudod, hogy mindegy,
Csak látni akarom, hogy újra boldog vagy,
Vagy hemperegjünk körbe-körbe,
És megismerjük egymást kívül-belül

Néhány órával ezután aztán ismét külön vagyunk
Mint két fehér sakkbábu,
Mint egy titokzatos játék
Két különböző sarka
(Mint bármi, amit feltételeznék)
Tényleg tudnom kellett volna a mosolyod vágásából,
Hogy a válasz egyszerű lesz,
Mégis egy ideig eltartott, amíg kiszedted belőlem,
Azt gondoltam, könnyebben fog majd menni...

Most fogd marokra a szívem,
És szorítsd, amíg ki nem száradok,
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is elkezdesz kérdezgetni...

Soha többé nem láttalak...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.