A Faith album negyedik száma. Érdekessége, hogy bizonyos források szerint a szövegét nem Robert, hanem Lol írta. Furcsa, mert tipikus Robert-dalszöveggek van dolgunk; bezártság, furcsa hangok, kőemberek, amelyek össze akarják nyomni az embert... Zeneileg tökéletesen belesimul a Faith album jéghideg kriptahangulatába: minimál hangszerelés, ismétlődő szintetizátor és visszafogott dobhasználat, a végén pedig hidegrázós zongorahangok. A szöveghez képest viszonylag hosszú a szám, kifejezetten méretes az instrumentális fel- és levezetése. Koncerteken 1981 mellett felcsendült néhányszor 1989-ben, 2000-ben - a gyászos turnékon - és természetesen a 2011-es Reflections-koncerteken is. Az egyik nagy kedvence a Cure-rajongóknak, nem is érdemtelenül. 8,5/10

---------------------------------------------------------------------------------------

I never thought that I would find myself
In bed amongst the stones
The columns are all men
Begging to crush me
No shapes sail on the dark deep lakes
And no flags wave me home

In the caves
All cats are grey
In the caves
The textures coat my skin
In the death cell
A single note
Rings on and on and on

Soha nem gondoltam volna, hogy ott találom magam
A kövek közötti ágyban,
Az oszlopok mint férfiak
Könyörögnek, hogy összemorzsolhassanak
Nincsenek hajóformák a sötét mély tavakon,
És nincs vitorla sem, ami hazavezetne

A barlangokban
Minden macska szürke,
A barlangokban
A szövetek beborítják a bőrömet
A halálcellában
Egyetlen hang
Cseng és cseng és cseng...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.