A 4:13 Dream tizedik dala. A lemez többi dalához képest elég meglepően kezdődik (lágy gitárhangokkal, sőt, szintetizátor-effektekkel), és később a versszakok elindulásakor sem lesz olyan agyzsibbasztó a hangszerelés, mint a többi 4:13 Dream dalnál. Robert furcsán tagolva, kissé hadarva énekel, némiképpen a Wild Mood Swings-korszakban játékos énekstílusát utánozva. Sajnos ezúttal is csak a refrénig reménykedhetünk, azt ezúttal is nehéz végighallgatni; Robert még mindig úgy gondolja, hogy jó ötlet tőle, ha áriázik, és féktelen jókedvvel dobálja össze-vissza a hangját... A szöveg jó: egy kis fénysugárról szól az idősödő rocksztár életében... Egyelőre csak a 2008-as római koncerten játszották. Nem igazán jó szám, de a fárasztó 2008-as lemezről még így is inkább felfelé lóg ki. 6/10

---------------------------------------------------------------------------------------

This
Here and now
With you…

“Oh please don’t ask me who I am
Or when and where my life began
Or why I ended up like this or how
Don’t ask me what I was before
If I was anything at all
Its nothing you can know
About me now”

You hold my spinning head to stare
And strip me bare of memory
Your black eyes burning into me
So slow
The sounds and lights and others fade
And fall away in symmetry
Your black eyes burning hungrily
And unafraid I know…

Everything I ever dared forget is here
Too scared before I never let
Tonight be all I need
Everywhere I never tried to get is here
Too tired before to ever let
Tonight be all I feel
Every time I ever thought regret is here
Too caught before I never let
Tonight be all I dream
There isn’t any yesterday
Tomorrow starts a day away
This here and now with you is how
Always should always be

This
Here and now
With you

“I can’t believe its coming true
I’m so up close to kissing you
A breath away from never going home
I don’t remember getting here
It seems to be sometime next year
I hope you won’t be…
Leaving me alone?”

“No please don’t tell me who I am
Or when and where my life began
Or why I ended up like this or how
Don’t tell me what I was before
If I was anything at all
Its nothing you can know
About me now”

You pull my shaking body close
To make the most of tangency
I bite your mouth so fearfully
And slow
The taste of summers yet to shine
A perfect time to change the scene
I bite your mouth in urgency
And terrified I know…

Everything I ever dared forget is here
Too scared before I never let
Tonight be all I need
Everywhere I never tried to get is here
Too tired before to ever let
Tonight be all I feel
Every time I ever thought regret is here
Too caught before I never let
Tonight be all I dream
There isn’t any yesterday
Tomorrow starts a day away
This here and now with you is how
Always should always be

This
Here and now
With you

Ezt.
Itt és most.
Veled...

"Ó, kérlek, ne kérdezd, ki vagyok,
Vagy hogy mikor és hol kezdődött az életem,
Vagy hogy miért végeztem vele így, és ilyen módon...
Ne kérdezd, hogy mi voltam azelőtt,
Ha bármi is lettem volna,
Az semmi olyan, amit tudhatsz
Rólam"

A forgó fejemet egy pontban tartod,
És lemeztelenítesz az emlékek kopárságával
Belémég a fekete szemed,
Oly lassan,
A hangok, a fények, és más emberek elhalványulnak,
És szimmetrikusan lesoványodnak,
A fekete szemed ég csak éhesen,
És már félelem nélkül tudom,

Hogy minden, amit egykor el mertem felejteni, itt van,
Amit régen soha nem hagytam a félelemtől,
Ma éjjel pont arra van szükségem,
Minden hely, ahová nem is próbáltam eljutni, most itt van,
Amihez túl fáradt voltam korábban,
Ma éjjel pont azt szeretném érezni,
Minden idő, amiről azt gondoltam, hogy bánni kéne, itt van,
Túlságosan elkapott, mielőtt még soha nem engedtem,
Ma éjjel mindez, amiről álmodom,
Nincs itt semmilyen tegnap,
Holnap egy távoli nap indul,
Ezt, itt és most és veled olyan,
Amilyennek mindigis lennie kéne...

Ezt.
Itt és most.
Veled...

"Ez se hiszem, hogy ez valósággá vált,
Annyira közel léptem, hogy megcsókoljalak,
Egy távoli sóhaj, hogy soha ne menjünk haza,
Nem emlékszem, hogy kerültem ide,
Néha úgy tűnik, hogy jövő évben történik,
Remélem hogy nem fogsz majd.
Egyedül hagyni?"

"Nem, kérlek ne mondd meg nekem, ki vagyok,
Vagy hogy mikor és hol kezdődött az életem,
Vagy hogy miért végeztem vele így, és ilyen módon...
Ne mondd meg nekem, hogy mi voltam azelőtt,
Ha bármi is lettem volna,
Az semmi olyan, amit tudhatsz
Rólam"

Közel húzod magadhoz reszkető testemet,   
A lehető legtöbb érintkezési felülettel,
Megharapom az ajkaidat félelemmel telve,
És lassan
A nyarak íze felragyog,
Egy tökéletes időpont jelenetet váltani
Megharapom az ajkaidat sietve,
És rémülten jövök rá,

Hogy minden, amit egykor el mertem felejteni, itt van,
Amit régen soha nem hagytam a félelemtől,
Ma éjjel pont arra van szükségem,
Minden hely, ahová nem is próbáltam eljutni, most itt van,
Amihez túl fáradt voltam korábban,
Ma éjjel pont azt szeretném érezni,
Minden idő, amiről azt gondoltam, hogy bánni kéne, itt van,
Túl ragadós, mielőtt soha nem engedtem,
Ma éjjel mindez, amiről álmodom,
Nincs itt semmilyen tegnap,
Holnap egy távoli nap indul,
Ezt, itt és most és veled olyan,
Amilyennek mindigis lennie kéne...

Ezt.
Itt és most.
Veled...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr41895437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koós István 2012.06.07. 12:16:05

Ez egy teljesen érdektelen, szürke dal, nem is kellett volna felvenni!