Bloodflowers / Vérvirágok

2010.04.02. 09:00

A Bloodflowers album címadó, utolsó, kilencedik száma. Komor, szikár dobhangokkal kezdődnek, amik mintha "harangoznának", mintha tényleg a "véget" jelentenék... Aztán néhány másodperc után a dobhangzás kiteljesedik, és némileg a Pornography-korszakra hajazó lesz; ezen felül pedig egy hangot kitartó, ijesztő szintetizátorhangzás és lehangolt gitárok teszik nyilvánvalóvá, hogy az amúgy is szomorú album utolsó száma sem lesz egy lakodalmas menet. Az első versszak után egy remek, tipikusan "goth-jellegű" gitárszóló teszi még sötétebbé, még hatásosabbá a dalt, majd a harmadik versszak után Perry egy kifejezetten erőteljes, kicsit a dalba nem is nagyon illően agresszív gitárszólót játszik el. A szöveg viszonylag egyszerű: mintha egy rajongó, és Robert beszélgetne egymással; a rajongó reménykedik, hogy az álom, az érzés soha nem múlik el, Robert válasza pedig a kiábrándító valóság: de bizony, ezek mindig elmúlnak... Maga a "vérvirág" kifejezés egy festőtől származik, akiről Robert olvasott egy könyvet (Edvard Munch). Koncerteken 2000-2002 után is gyakran előbukkant, főleg 2004-ben a mexikói, sokráadásos "One Night With Cure"-fellépéseken, és 2007-2008-ban is - ez utóbbi esetekben csak akkor, ha az Out Of This World-del kezdődött a fellépés - aztán némi szünet után 2016-ban csendült fel jópárszor. Egyike a Bloodflowers album legjobb számainak. 9/10

--------------------------------------------------------------------------------------

"This dream never ends" you said
"This feeling never goes
The time will never come to slip away"
"This wave never breaks" you said
"This sun never sets again
These flowers will never fade"

"This world never stops" you said
"This wonder never leaves
The time will never come to say goodbye"
"This tide never turns" you said
"This night never falls again
These flowers will never die"

Never die
Never die
These flowers will never die

"This dream always ends" I said
"This feeling always goes
The time always comes to slip away"
"This wave always breaks" I said
"This sun always sets again
And these flowers will always fade"

"This world always stops" I said
"This wonder always leaves
The time always comes to say goodbye"
"This tide always turns" I said
"This night always falls again
And these flowers will always die"

Always die
Always die
These flowers will always die

Between you and me
It's hard to ever really know
Who to trust
How to think
What to believe
Between me and you
It's hard to ever really know
Who to choose
How to feel
What to do

Never fade
Never die
You give me flowers of love

Always fade
Always die
I let fall flowers of blood

"Ez az álom soha nem ér véget"  - mondtad
"Ez az érzés soha nem tűnik el
Az az idő soha nem jön el, hogy el kéne tűnni
"Ez a hullám soha nem törik meg" - mondtad
"Ez a nap soha nem nyugszik le újra
Ezek a virágok soha nem fognak elhervadni"

"Ez a világ soha nem áll meg" - mondtad
"Ez a csoda soha nem múlik el
Az az idő soha nem jön el, amikor búcsút kell mondanunk"
"Ez a dagály soha nem fordul meg" - mondtad
"Ez az alkonyat soha nem jön el újra
Ezek a virágok soha nem pusztulnak el"

Soha nem pusztulnak el
Soha nem pusztulnak el
Ezek a virágok soha nem pusztulnak el...

"Ez az álom mindig véget ér" - mondtam
"Ez az érzés mindig eltűnik,
Az az idő mindig eljön, amikor el kell tűnni"
"Ez a hullám mindig megtörik" - mondtam
"Ez a nap mindig újra lenyugszik,
És ezek a virágok mindig elhervadnak"

"Ez a világ mindig megáll" - mondtam
"Ez a csoda mindig elmúlik,
Az az idő mindig eljön, amikor búcsút kell mondanunk"
"Ez a dagány mindig megfordul" - mondtam
"Ez az alkonyat mindig eljön újra
És ezek a virágok mindig elpusztulnak"

Mindig elpusztulnak
Mindig elpusztulnak
Ezek a virágok mindig elpusztulnak...

Közted és köztem
Sosem lehet igazán tudni,
Kiben lehet bízni,
Hogyan kéne gondolkozni,
Mit kéne hinni
Köztem és közted
Sosem lehet igazán tudin,
Kit kellene választani,
Hogyan kellene érezni
Mit kellene tenni

Soha nem hervadnak el,
Soha nem pusztulnak el
A szerelem virágait adod nekem,

Mindig elhervadnak,
Mindig elpusztulnak
Mert én hagyom leesni a vérvirágokat...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr781738692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

closedown 2010.04.06. 09:20:16

Hangulatában emlékeztet a Closedown-ra :) ezért számomra az egyik überkedvenc. És egyike azon számoknak, amikor gátlástalanul a felettem és alattam lakók örömére felnyomom a hangerőt. Mert ennek szólni kell, de nagyon...

hardenberg 2013.11.01. 11:21:58

Ezt a dalt kérem majd a temetésemre...