A Forest / Egy Erdő

2010.02.04. 09:10

A Seventeen Seconds hetedik száma. Egy félelmetes instrumentális hangkollázsból bontakozik ki: előtte van a majdnem szövegmentes, komor és félelmetes Three és a bő fél perc után félbevágott (amúgy jóval hosszabbnak tervezett), így ijesztőnek és torznak ható The Final Sound. Az A Forest is hosszú instrumentális bevezetővel indít: végletekig lelassított szintetizátorhangok után jön a világ legegyszerűbb dallamát játszó gitár, majd a gyors, táncos dobok beindulása után a dal gerincét adó basszusgitárjáték, ami szinte dallamot kölcsönöz az amúgy kopár, dallamtalan számnak. A szöveg meglepően egyszerű, elveszett és könnyen átérezhető. Emlékezetes pillanata a dalnak az "again and again and again..." rész a szöveg végén, ami koncerten általában jóval hosszabb. Érdemes a barátkozást nem az albumverzióval, vagy főleg nem a kislemezverzióval kezdeni (ez utóbbi ahogy elkezdődik, évekre elvette a kedvemet ettől a daltól), ezek helyett valamelyik koncertverziót vegyük elő. Nekem a 85-ös verziója a kedvencem, de a legemlékezetesebb előadása a Show videó végén található, ahol csaknem negyedórásra nyújtják a számot. Az együttes emblematikus slágere, amely kevés kivételtől eltekintve minden egyes koncerten felcsendül - ezúttal a négy magyarországi koncert sem kivétel. 8/10

--------------------------------------------------------------------------------------

Come closer and see
See into the trees
Find the girl
While you can
Come closer and see
See into the dark
Just follow your eyes
Just follow your eyes

I hear her voice
Calling my name
The sound is deep
In the dark
I hear her voice
And start to run
Into the trees
Into the trees

Into the trees

Suddenly I stop
But I know it's too late
I'm lost in a forest
All alone
The girl was never there
It's always the same
I'm running towards nothing
Again and again and again and again...

Nézz a fák közé!
Keresd meg a lányt,
Amíg megteheted!
Gyere közel és nézz,
Nézz a sötétbe!
Csak menj a szemed után!
Csak menj a szemed után!

Hallom a hangját,
Ahogy hív,
Ez a hang mély
A sötétben
Hallom a hangját,
És elkezdtem rohanni
A fák közé
A fák közé

A fák közé...

Hirtelen megállok,
De már tudom, hogy elkéstem,
Eltévedtem az erdőben
Teljesen egyedül.
A lány soha nem is volt ott,
És ez mindig így van,
Én pedig futok tovább a semmi felé
Újra meg újra meg újra meg újra...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr601597580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cartman 2010.02.04. 19:23:12

A Show videó végén még énekel Robert az eredeti szöveghez némi extrát. Valahol azt hallottam, hogy az a pár sor eredetileg Jim Morrisontól vagy a Joy Divisiontól származik. Neten nem találtam erről semmit, Te tudsz erről valamit?

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2010.02.05. 06:47:05

Ez a szöveg:

"She said "could you take me home tonight?
It's the only way i know."
She said "could you take me home tonight?
There's no other way i know."
She said "you know the way you used to do."
"of course i'll take you home."
"you know the way you used to do."
"of course i'll take you home."
This kiss could cost my life.
Is all you see in her eyes.
This kiss could cost my life.
Is all you see in her eyes.
It's all you see in her eyes.
She said "take my hand, take me home."
She said "take my hand, take me home.
Take me home.
Take me home."

Ez szerintem sem Jim Morrison, sem pedig Joy Division. A dal vége felé viszont Robert eljátszik néhány taktust a She's Lost Control című Joy Division dalból.