Az '1000 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz' című könyv második Cure-ajánlója következik. Ezúttal az 1982-es lemezt, a Pornographyt dicsőítik. Jónéhány tévedés található a cikkben (pl. Phil Tornalley-t Tornallynak írták végig, ezt javítottam, de pl. azt, hogy a strasbourgi fellépés lett volna az utolsó - nem az volt - azt bent hagytam). Mindenesetre a döcögő, kissé körülményes dicséret is dicséret...

---------------------------------------------------------------------------------------

„Azt gondoltam, Mahler szimfóniáival egyenrangú zenét kéne csinálnunk, nem popzenét”. (Robert Smith, 2002)

Robert Smith középiskolás korában, 1976-ban alakította meg az Easy Cure-t, majd hamarosan Cure-ra rövidítette a zenekar nevét. Debütáló kislemezüket 1978-ban hozta ki a Fiscion Records. Az első album szétszórtsága után a Cure nagylemezei a ’80-as évek elejének legjobbjai közé tartoztak. A korai Cure albumok közül valószínűleg a Pornography a legjobb és legnyomasztóbb, s ragyogó betekintést enged Robert Smith különleges elméjébe.

A roppant erővel robbanó repetitív dob- és basszusmotívumokra épülő album organikusan fejlődve áll össze a komorság 43 percbe sűrített monumentális opuszává. Gyásos hangulata ellenére zeneileg nagyszerű a produkció. Simon Gallup lehangolt basszusa Tolhurst monoton dobolásával és Smith szenvtelen éneklésével együtt tökéletes zenei háttérrel szolgál a gótikus rock minden leendő rajongója számára, miközben Smith a feneketlen mélység sötétjébe vezet le a Siamese Twins, a The Figurehead és a címadó szám dalszövegében. Az egyik legerősebb riff az albumot nyitó One Hundred Years-ben szól, ami azóta is a Cure-koncertek egyik kedvenc száma. A viszonylag játékos The Hanging Garden volt az album egyetlen slágere (34. lett a brit listán). A zárószám experimentális hangkollázsa a földgolyón eluralkodó zűrzavar miatt kesereg. (Az album társproducere Phil Tornalley 1984-ben rövid időre a Cur e basszusosa lett, mi több, évekkel később ő írta Natalia Imbruglia kasszasikerét, a Tornt, s a dal producere is ő volt.).

A lemez megjelenését követő hosszadalmas turné utolsó koncertje végén, a franciaországi Strasbourgban Smith és Gallup összeverekedett. Végül, egy rövidebb szünet után a Cure duóként, poposabb modorban folytatta, Smith pedig másodállást vállalt a Siouxsie And The Banshees-ben.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr851583670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.