The Snakepit / A Kígyóverem

2009.12.01. 09:31

A Kiss Me Kiss Me Kiss Me album hetedik száma egy meglehetősen tömény pszichedelikus utazás. Olyasmi, mint az If Only Tonight We Could Sleep, csak kicsit kevesebb benne a keleties hangulat (de azért ebben is van), és több a komorság. Robert végletesen "elkent", visszhangosított "dallamos beszéde" (énekről itt túlzás beszélni) is erősíti bennünk az album negyedik és hetedik száma közti párhuzamot, bár az ottani költői szépséget itt ijesztő, szinte egy szuszra elmondott rémült szöveg váltja fel. Az inspiráció ezúttal tökéletesen ismert: egy 1986-os londoni klublátogatás során egy csapat lányrajongó megpróbálta magát szinte "rávetni" Robertre. Költői kép, ahogy a kezek is vonaglanak, Robert is vonaglik (a földön?), ráadásul a hely neve is Snakepit volt...  A dal vége felé itt is van fuvola(szerű) hang, és a hosszú, lassú, instrumentális részekkel telepakolt alkotás kifejezetten ijesztő. 1987 után csak egyetlen évben játszották néhányszor, a 2000-es Dream Touron, amikor a Cure éppen az ilyesfajta nagy időtartalmú, sűrű pszichedelikus alkotások előadásának korszakában volt. És aztán jóval később, a Cure-történelem teljes keresztmetszetét bemutató 2016-os turnéra is bekerült néhányszor az eljátszott dalok közé. 7/10

--------------------------------------------------------------------------------------

Well we're a mile under the ground
And I'm thinking that it's Christmas
And I'm kissing you hard
Like I've got very important business
And no one knows
And no one sees us
Because they're drinking their selves senseless
And I'm writhing
And I'm writhing
And I'm writhing in the snakepit

Well I'm out in a car
And it's just full of stupid girls
And I've forgotten how to speak
And I just can't remember a word
And my eyes feel like they're bursting
And they're splitting like plums
And I'm writhing
And I'm writhing
And I'm writhing in the snakepit

Egy mérfölddel vagyunk a föld alatt
És azt gondolom, hogy Karácsony van,
És vadul csókollak,
Mintha nagyon fontos dolgom lenne,
És senki sem ismer,
És senki sem lát minket,
Mert érzéketlenre isszák magunkat,
És én vonaglom
És én vonaglom
És én vonaglom a Kígyóveremben...

Kiszállok egy kocsiból,
És tele van hülye csajokkal,
És elfelejtettem, hogy kell beszélni,
És egy szóra sem emlékszem,
És a szemeim szinte felrobbannak,
És szétválnának, mint a szilvák,
És én vonaglom
És én vonaglom
És én vonaglom a Kígyóveremben...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr921519973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.