Switch / Átkapcsolás

2009.11.26. 09:22

A 4:13 Dream album nyolcadik száma. Vad, nyers, a korszakra jellemző gitárszólóval kezdődik, amit csak nehezen tud egyensúlyozni a finom elektronika. Gyors dobok, fokozott tempó, és szinte elhadart, egy szuszra ledarált Robert-szöveg jellemzi a számot. Talán kissé a Cut című dal ugorhat be, csak sokkal kevésbé dallamos és sokkal nyersebb, fület bántó a hangszerelése. Lehet, hogy csak a kevés hallgatás az oka, de számomra nem könnyű megkülönböztetni ezt a dalt a 4:13 Dream lemez közepének többi alkotásától (sőt, feltűnően emlékeztet az egyik B oldalasra is, az All Kinds Of Stuff-ra). A szöveg Robert két énjéről (színpadi és "otthoni") ejt szót, néhol nehezen kibogozható képekkel, a Watching Me Fall skizofréniáját újra felhasználva. Csak és kizárólag a római promóciós fellépésen játszották. Nem a legmaradandóbb száma korszakunknak, viszont a fülhasogató hangszerelésével és Robert tűéles énekével sajnos jól jellemzi azt. 4/10

--------------------------------------------------------------------------------------

Sometime it seems
I stopped being myself
And without a word
Turned into somebody else
Full of wishes wants dreams
And desires
For a life
Of conceit and deceit
And repeat and rewrite
Not sure who I was
Before this me and I changed
But I know this me now
Is not really the same...

Friends are as strangers
And strangers as friends
And I feel like I'm wired in a why
Yeah my friends are as strangers
And strangers as friends
And I feel like I'm lost in a lie

And every day my world gets slower
And colder and smaller
And older and lower
And every day
My treat gets closer to trick
Yeah every day my world gets slower
And colder and smaller
And older and lower

And I'm tired of being alone with myself
And I'm tired of being with anyone else
Yeah I'm tired...
Like I'm sick

None of my favourite things
Are quite right
To the mirror man
Screaming at me
In the spite of another
False start
Dirty worn out and used
Up and down
To the ground
Disavowed
So confused
All made up in the belief
That me is the same
As the eyes in the glass
But I see my eyes change...

Friends are as strangers
And strangers as friends
And I feel like I'm wired in a why
Yeah my friends are as strangers
And strangers as friends
And I feel like I'm lost in a lie

And every night my world gets quicker
And lighter and shorter
And tighter and slicker
And every night
My truth gets closer to dare
Yeah every night my world gets quicker
And lighter and shorter
And tighter and slicker

And I'm sick of being alone with myself
And I'm sick of being with anyone else
Yeah I'm sick of being alone with myself
And I'm sick of being with anyone else

Yeah I'm sick...
Like I'm tired?

Like I'm scared...

Néha úgy tűnik,
Hogy nem vagyok már önmagam,
És egy szó nélkül
Valaki más lesz belőlem
Aki tele van kívánságokkal, akarattal, álmokkal,
És vágyakkal
Egy olyan életért,
Ami öntelt és csaló
És amit lehet ismételni és újraírni.
Nem vagyok biztos ki is voltam
Mielőtt ez az énem megváltozott,
De most tudom magamról,
Hogy ez nem igazán ugyanaz...

A barátok mind idegenek,
És az idegenek barátok,
És úgy érzem, behálóztak egy 'miért'-be,
Igen, a barátaim idegenek,
És az idegenek barátok,
És úgy érzem, elvesztem egy hazugságban.

És minden nap lassul a világom,
És hidegebb és kisebb,
És öregebb és lehangolóbb lesz,
És minden nappal
Hamisabbá válik az élvezetem,
És minden nap lassul a világom,
És hidegebb és kisebb lesz,
És öregebb és lehangolóbb,

És belefáradtam abba, hogy egyedül vagyok magammal,
És belefáradtam abba, hogy valaki más vagyok,
Igen, belefáradtam,
Mintha beteg lennék...

A kedvenc dolgaim
Egyike sem elég jó
A tükörben lévő embernek,
Aki rámüvölt
Egy újabb hibás kezdés
Tükrében
Mocskos, elkoptatott és elhasznált
Fel és le
A földre
Ismeretlen
Annyira összezavarodva
Minden csak arra a hitre alapozva,
Hogy ugyanaz vagyok, mint az a szem a tükörben
De látom: a szemeim változnak

A barátok mind idegenek,
És az idegenek barátok,
És úgy érzem, behálóztak egy 'miért'-be,
Igen, a barátaim idegenek,
És az idegenek barátok,
És úgy érzem, elvesztem egy hazugságban.

És minden éjjel a világom felgyorsul,
És világosabb és rövidebb,
És keményebb és frankóbb lesz,
És minden éjjel
Daccá válik az igazságom
És minden éjjel a világom felgyorsul,
És világosabb és rövidebb lesz,
És keményebb és frankóbb...

És belefáradtam abba, hogy egyedül vagyok magammal,
És belefáradtam abba, hogy valaki más vagyok,
Igen, belebetegedtem, hogy egyedül vagyok magammal,
Belebetegettem, hogy valaki más vagyok...

Igen, beteg vagyok,
Mintha elfáradtam volna?

Mintha félnék...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr421536142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.