Egy kiadatlan dal a Three Imaginary Boys korszak előtt, ami végül a Curiosity nyitódalaként került nyilvánosságra. Egyetlen ismert fellépésen, 1977-ben játszották el, stúdióminőségben soha nem játszották el. Kifejezetten punkos, Ramones-hatású alkotásról van szó, amelyben…

A Boys Don't Cry album nyitódala, az együttes második kislemeze. Négy tökös riffel kezdődik, majd hamarosan beindul egy rendkívül könnyed hangvételű, kis túlzással "szörf-rock" dal, amely teljesen egyértelműen slágernek készült és ezt a küldetését könnyen be is teljesíti. Kicsit a hatvanas évek…

A Faith ötödik száma. Valószínűleg a leglassabb alkotása az együttesnek. Hangszereléséről egy nagyon lassan, vérfagyasztó méltósággal haladó temetői menet jut eszembe egy maihoz hasonló hideg, havas februári reggelen. Lol lassú, patikamérlegen kiszámolt dobhangzása és Simon…

A Faith harmadik dala. A Primary utáni ködös effektekből tűnik fel precíz, levert dobokkal, és egy ízig-vérig "gót" gitárhangzással, majd jön a dal gerincét képező basszusjáték (háttérben finom effektekkel), ezután pedig jön egy hosszasan ereszkedő Robert-kiáltás, és egy, a basszust tökéletesen…

A Three Imaginary Boys hatodik, a Boys Don't Cry hetedik száma. Szokatlan módon, szájharmonikával kezdődik, közben pedig Dempsey kitűnő, "Macskafogós" basszusjátéka hallható. Ez a basszusjáték uralkodó a dalban, ami olyan, mintha nagybőgön játszanának, éppúgy, mint a Speak My…

Péntek 13.-án sem Friday I'm In Love, sem 13th, hanem egy régi dark gyöngyszem kerül a terítékre! Az At Night a Seventeen Seconds kilencedik száma. Egy igazán sötét, minimalista alkotás. Monoton dobok (amelyek a végére lelassítanak, mint a Faith-ben), vésztjósló, morgó basszusgitár, oratóriumszerű…

A Seventeen Seconds album negyedik száma. Minimalista hangszerelés; monoton dobok, mániákusan ismétlődő gitárdallam, hangsúlyos basszusjáték, komor aláfestő szintetizátorhang, azaz a Seventeen Seconds szellős, hideg, szépséges hangzásának minden eleme visszaköszön a dalban. A…

A Faith album hetedik száma. Talán az amúgy is rendkívül komor album legkétségbeesettebb száma. Hipnotikusan ismétlődő, jellegzetes dobalap, hidegrázós, később jónéhány dark együttest inspiráló gitárjáték, és visszhangosított Robert ének fémjelzi a számot. A szöveg hű…