A Wish kilencedik dala, és harmadik kiadott kislemeze. Egy rövid dobpergetéssel indul, majd olyan nyugodt, szellős hangulatban folytatódik, mintha a Pictures Of You-t egy kicsit még tovább lassították volna. Akusztikus gitár, lusta, puha dobok, elkent basszus, és - a dal fő ismertetőjeleként - Perry egyszerűen nagyszerű szintijátéka jellemzi a dalt. A dal közepénél aztán kicsit meglódul minden: Robert szenvelgő hangja két szólamban szólal meg, bejön egy szépséges, Kiss Me-hangulatú szintidallam, és Porl is eljátszik egy nagyon hangulatos gitárszólót. A szöveg - levél jellegéből adódóan - nem rendelkezik refrénnel, viszont költőiségében, szépségében a Cure-dalok szűk élmezőnyébe tartozik. Már 1991-ben játszották koncerteken, mint új dalt, aztán 1992-ben természetesen jópárszor elhangzott, bár nem annyiszor, mint az album sok más dala. 1997-ben volt még kétszer, aztán hosszú szünet után 2005-től csendült fel jópár koncerten, de mindig csak mint "csemege", soha nem játszották tíz-tizenöt koncerten megszakítás nélkül. 2005-ben Szegeden viszont hallhattuk, majd 2008 után 2016 következett az előadásban. Nem igazán slágeres, viszont szépséges, szeretnivaló alkotás. 9/10

---------------------------------------------------------------------------------------

Oh Elise it doesn't matter what you say
I just can't stay here every yesterday
Like keep on acting out the same
The way we act out
Every way to smile
Forget
And make-believe we never needed
Any more than this
Any more than this

Oh Elise it doesn't matter what you do
I know I'll never really get inside of you
To make your eyes catch fire
The way they should
The way the blue could pull me in
If they only would
If they only would
At least I'd lose this sense of sensing something else
That hides away
From me and you
There're worlds to part
With aching looks and breaking hearts
And all the prayers your hands you make
Oh I just take as much as you can throw
And then throw it all away
Oh I throw it all away
Like throwing faces at the sky
Like throwing arms round
Yesterday
I stood and stared
Wide-eyed in front of you
And the face I saw looked back
The way I wanted to
But I just can't hold my tears away
The way you do

Elise believe I never wanted this
I thought this time I'd keep all of my promises
I thought you were the girl I always dreamed about
But I let the dream go
And the promises broke
And the make-believe ran out...

So Elise
It doesn't matter what you say
I just can't stay here every yesterday
Like keep on acting out the same
The way we act out
Every way to smile
Forget
And make-believe we never needed
Any more than this
Any more than this

And every time I try to pick it up
Like falling sand
As fast as I pick it up
It runs away through my clutching hands
But there's nothing else I can really do
There's nothing else I can really do
There's nothing else
I can really do
At all...

Ó, Elise, nem számít, hogy mit mondasz,
Nem maradhatok itt mindig
Hogy továbbjátszam azt a játékot,
Ugyanúgy, ahogy eddig játszottuk
Mindenféle mosoly,
Feledés,
És színlelés - soha nem is volt szükségünk
Semmi többre ennél
Semmi többre ennél

Ó, Elise, nem számít, hogy mit teszel,
Tudom, hogy soha nem bújhatok igazán beléd,
Hogy a szemeidet lángra lobbantsam,
Ahogy a szemeid
Ahogy a kékséged behúz,
Ha be akar
Ha be akar
Legalább elveszítem azt, hogy mást is érezzek,
Ami elrejt
Magamtól és tőled
A világok kettéválnak
Fájdalmas nézéssé és összetörő szívvé,
És az összes összekulcsolt kezű imává
És aztán mindent kidobok,
Mindent kidobok,
Mint a kidobott arcok az égen,
Mint az eldobott ölek körös-körül
Tegnap
Álltam és bámultam
Tágra nyílt szemmel előtted,
És az arc, amire visszanéztem,
Olyan volt, amilyet akartam,
De én nem tudom úgy visszatartani a könnyeimet,
Mint te...

Elise, hidd el, én soha nem akartam ezt
Azt gondoltam, hogy ezúttal be fogom tartani az összes ígéretemet,
Azt gondoltam, hogy te voltál a lány, akiről mindigis álmodtam,
De hagyom elmenni az álmot,
És összetörni az ígéretet,
És elfogyni a színlelést...

Szóval, Elise,
Nem számít, hogy mit mondasz,
Nem maradhatok itt mindig
Hogy továbbjátszam azt a játékot,
Ugyanúgy, ahogy eddig játsszuk
Mindenféle mosoly,
Feledés,
És színlelés - soha nem is volt szükségünk
Semmi ennél többre
Semmi ennél többre

És akárhányszor megpróbálom felcsippenteni,
Mint a hulló homok,
Oly gyorsan, ahogy felcsippentem,
Kihullik az összekulcsolt kezeimből,
De nincs semmi más, amit igazán tehetnék
Nincs semmi más, amit igazán tehetnék,
Nincs semmi más,
Amit igazán tehetnék,
Egyáltalán semmi...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr471895527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

[Gábor] 2016.05.13. 14:06:56

Egy másik magyar fordítás:
thecuredatabase.blogspot.hu/2016/03/a-letter-to-elise-original-lyrics.html

Nem tudom, szívesen látsz-e itt ilyesmit vagy sem, de nyugodtan töröld ki, ha nem, és akkor nem rakok be többet. :)

wildcow 2017.01.15. 04:57:07

Egy érdekes, sorsszerű komment a dal kapcsán a Songmeanings oldalról:

"True story. 1996 Im in college in the Mac lab and the "information superhighway" was new. So im in this chat room (Wow, people from all over the country talking in here at the same time?? amazing) and I see a name in the guest list, Elise. So I type to her "oh Elise it doesnt matter what you say" .... and she replies "I just can't stay here every yesterday" Holy shit!! she knows The Cure. We chatted every night. Sent emails (new at the time), eventually led to snail mail and photographs of each other, eventually led to phone calls (i was in Lancaster,PA she was in college in LA) ..remember, this was ALL before online dating. So we decided to meet up during winter break after communicating for 3 months (Actually, I graduated that Dec.96) I flew out there and spent a week with her at her home in Mesa, AZ and she came back with me to philly for a week. We fell deep for each other, but realised our real lives were 3000 miles apart, so it never went further. Thinking back, I dont believe in fate but it's amazing how it all happend because of this song. She was beautiful and I miss her."

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2017.01.16. 13:33:57

@wildcow: Majdnem átcsapott a sztori a Strange Attraction-be :)

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2017.01.16. 13:35:03

@[Gábor]: jó, hogy idetetted, minél több fordítás, annál jobb :)
süti beállítások módosítása