A The Head On The Door ötödik száma. Egy erős dobhanggal és cinnel indul, valamint egy hódító, dallamos gitárdallammal, aztán jön Simon basszusjátéka, és máris beindul egy gyors tempójú, energiától, jókedvtől kicsattanó alkotás, amelyet Lol zongorajátéka tesz még emelkedettebbé, simulékonyabbá. Az instrumentális bevezetés kifejezetten hosszú, a szöveg pedig meglehetősen rövid, és meglepően agresszív, Robert szerint az oktalan gyűlöletről szól.  Fényes koncert-története van: 1985 és 1986 után - egy 1989-es fellépést leszámítva - 1995-ben reaktiválódott jelentősen, és azóta - talán már mondani sem kell; a Dream Tour kivételével - szinte minden egyes alkalommal felcsendül. Szegeden is volt, a 2011-es Bestival koncertlemezre is felkerült, és 2016-ban is eljátszották a Sportarénában - érdekesség, hogy az elmúlt években valamiért mindig az Inbetween Days követi a setlistben. Erőteljes, "tökös" dal, a 2005-ös DVD egyik csúcspontja. Nekem valamiért nem túl nagy kedvencem: túlzottan táncdalos, mintha csak instrumentális dalként készült volna el, és a szöveget csak úgy utólag odahányták volna a közepébe. Ezzel együtt a dal erényeit én is elismerem, de nekem túlzottan is összekötődik az ezután következő, még ennél is idétlenebb The Baby Screams-szel. 6/10

--------------------------------------------------------------------------------------

Go go go!
Push him away
No no no!
Don't let him stay...
He gets inside to stare at her

The seeping mouth
The mouth that knows
The secret you
Always you
A smile to hide the fear away
Oh! smear this man across the walls
Like strawberries and cream
It's the only way to be

Exactly the same clean room
Exactly the same clean bed
But I've stayed away too long this time
And I've got too big to fit this time...

Gyerünk, gyerünk, gyerünk!
Lökd félre!
Ne ne, ne!
Ne hagyd, hogy maradjon!

Beér a fiú, hogy rámeredjen a lányra,
A szivárgó szájra,
A szájra, ami ismeri
A titkos éned
Az örökös éned,
A mosolyodat, amellyel a félelmedet leplezed,
Ó, kend fel ezt az embert a falra,
Mint a epret tejszínhabbal,
Ez az egyetlen megoldás

Pontosan ugyanaz a tiszta szoba,
Pontosan ugyanaz a tiszta ágy,
De ezúttal túl sokáig voltam távol,
És túl nagy vagyok, hogy megtöltsem...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.