Szokásos vasárnapi Üvegszendvics-kiadásunk következik. A Cure egyik sikeréve következik, 1985. Minden összeáll: legerősebb felállás, remek nagylemez, hatalmas siker, stadionfellépések. Ekkor talán kevesen gondolták, hogy ez még csak a kezdet...…

A Three Imaginary Boys album második, a Boys Don't Cry album negyedik száma. Az album többi dalához képest egy nyugodtabb, poroszkálósabb alkotás. Díszes basszus, szép aláfestő gitárok, és figyelemre méltó dobjáték jellemzi a számot, ami azonban különösebb "esemény" nélkül…

A The Head On The Door album utolsó, tizedik száma. Egy pörgős, ezerszínű album lassú, komor, méltóságteljes lezárása. Egy zongorára csapással kezdődik (jó hamisan), majd jön Simon védjegyszerű basszusa, Boris szellős dobjátéka, és Lol teret ölelő zongorajátéka és szintetizátorszövegei. Erőteljes…

Néhány interjú fogja mostantól színesíteni a Cureous blogot. Ezek az interjúk megtalálhatók máshol is az interneten, elsősorban a linkeknél ajánlott weboldalak között. Azért teszem fel ide is, hogy egyrészt ha én el szeretném őket olvasni, akkor egy helyen tudjam az összes…

A Wish album hatodik száma. Egyike az együttes legszertelenebb, legéleterősebb, leginkább anarchista dalainak. Rengeteg szöveget darál el Robert, ezzel is növelve az energiát, ami a dalban feszül. Zenéjét tekintve annyira nem "forradalmi", igazán nem is lóg ki a Wish-korszakból; vidám, pörgős…

A Japanese Whispers album ötödik száma. Egy Steve Nye által producelt dal, amely a Cure első kokettálása az elektronikus zenével. Az 1983-as álom-trilógia második darabja. Kislemezes szám, három (!) B oldalas számmal. Az erősen a New Order Blue Monday-ére emlékeztető elektronikus alapokon a…