A Japanese Whispers album harmadik száma, a Let's Go To Bed kislemez B oldalas száma, a Join The Dots album első CD-jén a tizedik szám. A korszak egyik legemlékezetesebb dala. Élénk, sötét, romantikus képek ugranak be: rohanó lovak, a karjainkban Sziám királynője, falakat összetödő vadon, dühöngő tenger... mindez Robert álmaiban jelent meg, hiszen ez az Álom-Trilógia korszaka. Az ebben a dalban, valamint a Let's Go To Bed-ben doboló Steve Goulding bravúros, kissé a Pornography-ra emlékeztető, lovaglást, suhanást imitáló dobjátéka adja a dal gerincét. A korábbiaktól eltérően a szintetizátor is domináns, de a "gót" gitársound is figyelemre méltó. Mind zeneileg, mind szövegileg meseszerű alkotás, fényévekre a Pornography vérben fetrengő öngyilkos hangulatától, ám csaknem ugyanolyan távol a furcsa-bohókás Japanese Whispers korszak többi számától. Van viszont egy ragyogó hosszabb verziója a Let's Go To Bed maxin. Koncerteken majdnem 20 évig nem játszották, aztán egyszer csak 2012-ben Barcelonában elnyomták a második ráadásban, csak úgy lazán, a Close To Me és a Let's Go To Bed között, mintha világéletükben előadták volna a dalt. 7/10

--------------------------------------------------------------------------------------

Remember the time that you rained all night
The queen of Siam in my arms
Remember the time that the islands sank
But nobody opened their eyes

Remember that time that the trees fell down
The wood crashing through the wall
Remember the sound that could wake the dead
But nobody woke up at all

Somebody died for this
Somebody died for just one kiss

Remember the time that the sky went black
We waited alone on the sands
Remember the taste of the raging sea
But nobody held out their hands

Somebody died for this
Somebody died
For just one kiss

Just one kiss
Just one kiss

Emlékezz arra, amikor egész éjjel áztattad
Az ölemben Sziám királynőjét,
Emlékezz arra, amikor a szigetek elsüllyedtek,
De senki nem nyitotta ki a szemét.

Emlékezz arra, amikor a fák összedőltek,
A vadon áttörte a falat,
Emlékezz a hangra, ami feltámasztotta a halottakat is,
De senkit nem tudott felébreszteni.

Valaki meghalt ezért,
Valaki meghalt egyetlenegy csókért

Emlékezz, amikor az ég elfeketedett,
Ketten vártunk a strandon,
Emlékezz a dühöngő tenger ízére,
De senki nem nyújtotta ki a kezét

Valaki meghalt ezért,
Valaki meghalt
Egyetlenegy csókért
               
Egyetlenegy csókért
Egyetlenegy csókért...

A bejegyzés trackback címe:

https://cureous.blog.hu/api/trackback/id/tr201552000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

burma!! 2020.10.27. 16:54:36

Ennek a dalnak az álmok mellett a valósághoz is van köze. Az első sorban a "rained" az "reigned" is, nyilván nem véletlen a többféle értelmezés lehetősége így, hogy a két szó kiejtése azonos, ezzel erősítve a természeti képek sorát. A Queen of Siam pedig egyértelmű utalás Lydia Lunchra, akinek így hívják az egyik legfontosabb albumat, és aki együtt turnézott a Cure-ral a nyolcvanas évek elején, és elég közel kerültek egymáshoz Roberttel (infó: Jeff Apter: Never Enough)

Nekem ezek a "Remember the sound that could wake the dead / But nobody woke up at all" sorok arról a frusztrációról szólnak, amit a zenekar ekkoriban átélt. A Seventeen Seconds és Faith kapcsán úgy érezték, tényleg megcsinálták a lehető legjobb lemezt, amit tudtak, de nem lett olyan átütő sikerük, mint amit reméltek. Nem találom az idézetet, de Robert mondta egyszer, hogy Simonnal kínjukban azon viccelődtek, hogy gyerünk, maholnap no.1 sláger lesz a Drowning Manből, ja, nem...

Ja, és ez a dal többször is feltűnt a 2019-es turnén, juhú
süti beállítások módosítása